Budapestről…

Budapest Magyarország fővárosa, közigazgatási, gazdasági, kulturális és tudományos központja.

Területe 525,17 négyzetkilométer, melynek 2/3 része (352,4 négyzetkilométer) esik Pestre, 1/3 része (173,3 négyzetkilométer) Budára. Ezzel Budapest az ország területének 180-ad részét foglalja el. Határainak hossza 124 km. Lakóinak száma több, mint 1,8 millió fő.

Fő folyója a Duna (Németországban ered, 2840 km hosszú – ebből 30 km esik Budapest területén belülre), melyet Budapesten 9 híd ível át.

És ami a Budapestre látogatót fogadja:
- több, mint 800 - különböző építészeti stílusban épült – műemlék
- két Világörökségi helyszín: a Budai Vár és látképe, Andrássy út
- több, mint 200 múzeum, galéria és kiállítóterem
- közel 50 színház, hangversenyterem és operaház
- 1000-nél is több étterem, kávéház, teaház, mozi és szórakozóhely
- számos gyógyforrás, gyógyfürdő
- sportolási-, kikapcsolódási-, kirándulási lehetőségek, kulturális programok és fesztiválok
- természetvédelmi területek, parkok, barlangok, állatkert
- 11-féle közlekedési eszköz

A János-hegyi Erzsébet-kilátó

A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján áll az 1908 és 1910 között épített Erzsébet-kilátó. Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból építették. A torony 23,5 m magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Tetejére 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. A kilátó körüli teraszt 1931-ben alakították ki.

A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fa messzelátó hely állt. A János-hegy már a XIX. században a fővárosiak kedvelt kirándulóhelye volt. 1882-ben Erzsébet királyné is tett kirándulást a János-hegy tetejére. Az ő tiszteletére kapta nevét a kilátó.

Nemrégiben a kilátót magát és környékét is szépen felújították. Csodálatos kilátás nyílik a teraszokról, tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók.

A kilátóba feljuthatunk a Libegővel, illetve a Normafától egy kellemes, erdei sétával.

Normafa

A Normafa kedvelt kirándulóhely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A Normafa lejtő tetején állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. júniusában dőlt ki, emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén pedig ma emléktábla áll.

A Normafánál akár egy teljes napot is eltölthetünk pihenéssel, kikapcsolódással, kirándulással, sétálással, télen pedig szánkózással, síeléssel. Érdemes azonban gyalogtúrákat is tennünk a János-hegyre, Disznófőre vagy Makkosmáriára. Aki hosszabb útra vállalkozik, a János-hegyről induló turista-jelzéseken a Tündér-sziklához, a Pozsonyi-hegyen, vagy a Kiskőfejen át a Szépjuhásznéhoz is kirándulhat.

Tündér-szikla

Budapest XII. kerületében fekszik a 383 méter magas Tündér-hegy. A hegy dísze a gerincből magasan kiemelkedő Tündér-szikla. Neve száz év alatt többször is megváltozott. Nevezték Remete-sziklának is az alatta épült Remeteházról; és Antal-sziklának, egy ott állt Szent Antal-szoborról. Eredeti német neve Himmel (Menny) volt.

Panorámája igen szép. Jól látható a József-hegy, a Ferenc-hegy, a Látó-hegy, a Kecske-hegy, valamint a Mátyás-hegy, Remete-hegy, Hármashatár-hegy. A budai hegyeken túl a szomszédos hegységek közelebbi csúcsai bontakoznak ki. A szikla tetejéről az alattunk levő völgyszorulatra, s túloldalt a Hunyad-orom sziklás oldalára nyílik szép kilátás.

A Tündér-hegy nevezetessége még a nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), mely egy igen ősi, hűvösebb korszak növényvilágának mai napig fennmaradt képviselője.

Gyermekvasút

Mindössze két évvel a Második Világháború befejeződése után, 1947-ben született meg a gondolat, hogy kisvasutat építsenek a gyermekek számára. A tervezett intézményt kezdetben egyaránt nevezték gyermekvasútnak és úttörővasútnak. A Gyermekvasút célja eredetileg egy nagy, önálló, addig példa nélküli gyermekközösség létrehozása volt. Ezen kívül valamiféle közfeladat ellátását is céljául tűzték ki.

A budapesti Gyermekvasút nem volt első a maga nemében. A Szovjetunióban és Jugoszláviában már működött akkor hasonló intézmény.

A helyszín kiválasztásakor a kisvasútra bízott közfeladatot tartották szem előtt. Felmerült, hogy a Gyermekvasutat Gödöllőn építsék meg, ahol a HÉV-vel érkezőket szállította volna az egykori királyi kastélyhoz. Egy másik elképzelés szerint a kisvasút a Margit-szigeten épült volna meg, ahol a pihenni vágyókat és fürdőzőket szállította volna. Szóba került a Népliget is, de végül a budai hegyek mellett döntöttek.

Az építkezés 1948. április 11-én kezdődött és három szakaszból állt. Az Úttörővasút teljes vonalát (11,2 km) 1950. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. A két végállomással együtt (Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy) összesen 9 állomása van.

Alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez 1990-ben az Úttörővasút nevét Gyermekvasútra változtatták. A szolgálatot ellátó gyermekvasutasok vörös nyakkendőjét kékre cserélték. A mozdonyok elejéről pedig eltávolították a vörös csillagot. De a Gyermekvasút minden változás és átalakítás ellenére a mai napig is sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő 10-14 éves gyermekeknek.

HOTEL*** BOBBIO - 2008.